Kedves Olvasó!

Szeretettel köszöntelek. Nem mondom, hogy nem izgulok, hiszen életem első blogját indítom útjára ezen a jeles napon, de pont ez a fajta izgalom hajtott az indulás felé. Hogy miért pont ma, arra később még visszatérek. Könyvekről és írókról fog szólni, talán nem okoz túl nagy meglepetést, de az én szemüvegemen keresztül.

Szeretném veled megosztani azt az élményt, amit az olvasás, a történetek adnak nekem. Azt szeretném előre jelezni, hogy nem irodalomszakon végeztem, tehát nem irodalomtudományi szempontból fogok írni, csak egy olyan lány szempontjából, aki szenvedélyesen szeret olvasni. Ha megtisztelsz a figyelmeddel, hétfőn és csütörtökön jelentkezem valamivel az irodalom világából.

Igen, bizonyára felvetődik benned a kérdés, minek egy újabb könyves blog, hiszen már annyi van. Igazad van. De azok nem az enyémek. És különben is, könyvekről nem lehet eleget írni.

Pár szót magamról

Nagyjából a középiskolában szerettem meg olvasni, tehát igen későn. És mit ad Isten, pont a kötelező olvasmányok között volt néhány olyan darab, amely megfogott. Elsőre például az Antigoné. Aztán az orosz írók, leginkább Puskin, Tolsztoj és Csehov. Emlékszem, anyukám – aki egyébként maga is igazi könyvmoly (nem esett messze az alma a fájától) – orvoshoz akart vinni oroszírók-ügyben. Aztán jött Egyiptom. Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó című könyvével kezdődött az egész. Ehnaton fáraó és felesége, Nofretiti uralkodásáról szólt a történet. Letehetetlen volt, varázslatos. Kitaláltam, hogy akkor én egyiptológus leszek. Onnantól kezdve faltam az ókori Egyiptomról szóló könyveket. Na, az sem volt egy egyszerű és olcsó korszak a szüleimnek. Aztán rengeteg szuperjó olvasmányélmény után elmúlt. Másféle irodalom kezdett érdekelni. És egyiptológus sem lettem…

Viszont az olvasás szeretete máig megmaradt, olyan szinten, hogy konkrétan rosszul érzem magam, ha egy nap nem olvashatok legalább csak pár oldalt az épp aktuális könyvemből. A 2020-as karantén alatt tök egyedül bezárva a lakásba, home office-ban rengeteg időm volt olvasni. Akkoriban kezdett bennem érlelődni a gondolat, hogy milyen jó lenne könyvekkel foglalkozni valamilyen formában, túl persze az olvasáson. Sokáig kerestem a formát, hogyan „beszélhetnék” könyvekről, amelyek valamiért nagyon mélyen megérintettek, és hogyan adhatnám át másoknak is a történetek – az irodalom – csodáját.

Idén aztán felgyorsultak az események, egy fantasztikus írónőt ismerhettem meg Lévai Katalin személyében, akinek Tűzmadár című családregényét szívből ajánlom itt is. Az írás, mármint könyvekről, gyakorlatilag ezzel a művel kezdődött az életemben. Nem bírtam megállni, hogy ne írjak róla egy pársorost a személyes Facebook-oldalamra, hogy az ismerőseim is tudjanak erről a nem mindennapi történetről, amelyet Lévai Katalin a rá oly nagyon jellemző gyönyörű stílusban elmesélt.

Ezt a kis „magánakciót” követte mindjárt két recenzió, mely meg is jelent két hetilapban. Erre azóta is nagyon büszke vagyok, és végtelenül hálás a lehetőségért. Írás közben átszakadt egy gát, azt hiszem, és megszületett a blog gondolata.

És akkor a jeles napról

Ma nem csak az olvassamaraval.blog-nak van születésnapja, hanem nekem is. Öt évente mindig szeptember 30-án történik velem valami sorsfordító dolog: 2012-ben egy kis időre külföldre költöztem, 2017-ben átestem egy nagyon súlyos betegségen. Gondoltam 2022-ben történjen velem újra valami jó, és belevágok a blogírásba. Olyan témáról, amit nagyon szeretek, élvezettel csinálom, és talán másoknak is hasznos lehet, és egy kis örömet csempészhetek a mindennapi mókuskerékbe. Terveim szerint fogok írni kortárs írókról egy-egy művük kapcsán. Például nagyon szeretem a latin-amerikai/spanyol szerzőket, illetve, bevallom őszintén, mostanában fedezem fel a skandináv irodalmat, amely messze több, mint a skandináv krimik (bár azoknak is nagy rajongója vagyok). Tehát azt megígérhetem, hogy ilyen témában biztosan fogok írni. Szeretnék megemlékezni klasszikusokról is, hiszen nem véletlenül klasszikusok. Illetve elsőregényes írók műveiből is fogok szemezgetni. Tehát téma van bőven, hála Istennek!

Kedves Olvasó!

Kérlek, tarts velem, Olvass Amarával és kalandozzunk együtt az irodalom fantasztikus és felemelő világában minden hétfőn és csütörtökön!