Kedves Olvasó!

Az irodalomkedvelőknek különleges nap a mai, hiszen ma jelentették be, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat a francia Annie Ernaux nyerte el. A hivatalos indoklás szerint „azért a bátorságért és éleslátásért, amivel feltárja a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait és kollektív korlátait.” Magyarországon a Lánytörténet és az Évek című művei érhetők el a Magvető kiadásában.

Az irodalmi Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű irodalmi díj, amit egy író megkaphat. Az ünnepi alkalom kapcsán összeszedtem néhány érdekességet a díj 1895-ig visszanyúló történetéből.
Íme:

1. A díjat 1895-ben alapította Alfred Nobel. Évről évre annak a bármely országból származó szerzőnek adják át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”

2. Az első díjat 1901-ben ítélték oda René François Armand (Sully) Prudhomme francia költő esszéírónak.

3. 1901-től kezdve a maival együtt 115 irodalmi Nobel-díjat osztottak ki. A díjjal együtt 10 millió svéd korona pénzdíj is jár.

4. Volt pár év, amikor nem ítélték oda a Nobel-díjat. Ezek: 1914, 1918, 1935, 1940, 1941, 1942, 1943.
A legutóbbi ilyen alkalom 2018-ban volt, mikor a Svéd Akadémiát egy zaklatási és korrupciós botrány rázta meg. Még a testület szabályzatát is módosítani kellett, mert több tag jelezte, a botrány miatt nem kíván részt venni a további munkában és lehetővé kellett tenni, hogy hivatalosan is lemondhassanak a pozíciójukról.

5. Az első nő, aki megkapta Selma Lagerlöf volt (1909). Gyermekkorom egyik kedvenc meséje, a Nils Holgerson az ő ifjúsági regényéből készült. A művet több mint negyven nyelvre lefordították. Egy másik kevésbé ismert könyve a Krisztus-legendák, ami az én nagy kedvencem - nem múlhat el úgy karácsony és húsvét, hogy ne olvassak belőle, hiszen egy gyönyörű könyv.

6. A legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling (1907) a legidősebb pedig Doris Lessing (2007)

7. Az első Európán kívüli díjazott: Rabindranáth Tagore (1913)

8. Sokan azt gondolták, hogy Sir Winston Churchill a Nobel-Békedíjat fogja megkapni de végül, 1953-ban az irodalmi Nobel-díjat kapta meg. „Mesteri történeti és életrajzi műveiért, és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”. 1945 és 1953 között 21 jelölést kapott a Nobel Béke-díjra és kettőt az irodalmira.

9. Az irodalmi Nobel-díj történetében kétszer történt olyan, hogy a díjazott elutasította a díjat. 1958-ban Boris Pasternak először elfogadta a Nobel-díjat, ám hazájában az akkori Szovjeunióban lejáratókampány indult ellene, árulónak nevezték, és arra kényszerítették, hogy lemondjon a díjról. A Zsivago doktor, mely sokáig vezette a New York Times listáját a Szovjetunióban be volt tiltva 1988-ig. A másik Jean Paul Sartre, aki 1964-ben nyerte el, de ő minden hivatalos kitüntetést következetesen visszautasított.

10. 2002-ben első - és eddig egyetlen - magyar íróként Kertész Imre vehette át a díjat Sorstalanság című könyvéért.

Fotó: Wikipedia